Top

A jóga jövője

samsung-gear-vr

A jóga jövője

Valaha, csupán néhány évtizeddel ezelőttig, a jóga csak egy egészen szűk kör számára volt elérhető. A jógik elvonultan erdőben, barlangokban gyakoroltak, ha valaki tanulni akart tőlük, komoly áldozatokat kellett hozni, messzire utazni, elköteleződni, csak így válhatott tanítvánnyá. Mára a jóga divattá vált. A jógik nagyvárosokban élnek, hirdetik magukat, nagyszámú tanítványuk van, akik könnyen váltogatják az oktatókat. Minden gyors, elérhető, izgalmas, tömegek számára is vonzó.
 
Sokan ezzel kapcsolatban a jóga kiüresedéséről beszélnek, a jóga értékeinek elvesztéséről. Vajon jogosak a félelmek? Honnan és hová tart a jóga?
 
Fontos leszögeznünk, hogy nem sokat tudunk a jóga konkrét eredetéről. Annyi bizonyos, hogy Indiában már több ezer éve ismert volt, azonban nem látjuk a fokozatos fejlődést – a szent iratok a jógáról mint ősi hagyományról beszélnek, ami az emberiség szellemi aranykorából, egyenesen az istenektől ered. Elsősorban szellemi út volt, az emberi élet végső céljának elérését célozta, még ha ezt a célt koronként némileg máshogy értelmezték is. A legismertebb ilyen szövegek Patandzsali Jóga-szútrái, ahol a jóga célja a kaivalja, a gondolatoktól, koncepcióktól való elszakadás, egy mély meditációs állapot megtartása. Itt a fizikai pózokról, az ászanákról, csupán annyi említés esik, hogy a testhelyzet kényelmes és stabil, amit legtöbben közvetlenül a meditációs ülésre vonatkoztatnak.
 
Mozgásról, testgyakorlatokról, egészségfejlesztésről csak néhány száz éve esik szó, a hatha jóga megjelenésével. A hatha jógában még mindig szellemi útként értelmezik a jógát, de a tanítás számos pozíciót, légzőgyakorlatot, mozgássort is tartalmaz. A klasszikus hatha jógában az ászanákat hosszan kitartva, speciális légzéssel és energetikai zárakkal együtt kell végezni, aminek célja egy különleges tudatállapot elérése, illetve ezzel a végső felismerések elérése. A Napüdvözlet, ami eredetileg vélhetően tantrikus gyakorlat lehetett, csak valamikor a 20. század elején jelent meg dinamikus elemeként a hatha jóga gyakorlásának
 
Vivekananda, az első utazó jógi
 
Az első jógi, aki Nyugatra hozta a jógát, Szvámi Vivekananda volt. 1894-ben szólalt fel a vallások parlamentjében, majd számos előadást tartott a jógáról és a hinduizmusról az USA nagyvárosaiban. Rádzsa jóga című könyve a mai napig értékes része a jóga szakirodalomnak, és nagy hatással volt a korabeli útkeresőkre, misztikusokra. Egyre többen látogattak Indiába azzal a céllal, hogy gurukat, tanítókat keressenek, de Indiából is érkeztek tanítók Nyugatra – Magyarországra például Selvarajan Yesudian, akinek népszerű jógaiskolája 1937-től a II. Világháború kitöréséig működött. 1944-ben Svájcba költözött, és itt egészen 1998-ban bekövetkezett haláláig folyamatosan tanított. A világ számos pontján, köztük Magyarországon is lérhetőek nagy múltú jógatradíciók iskolái is, mint például a Himalájai Tradíció vagy a Satyananda rendszer. Ezek tradicionális rádzsa jóga iskolák, élő guruval és jól szervezett tanítványi rendszerrel.
 
A nagy “yoga boom”
 
A nagy áttörést, az úgynevezett “yoga boom”-ot, ami a modern Nyugaton milliók számára tette elérhetővé a jógát, az 1960-as évek jelentették, amikor a hippi mozgalom magáévá tette a meditációt, a mantrát és a jóga egyéb eszközeit. Egyre többen utaztak indiai asramokba az élet értelmét, magasabb szellemi célokat keresve, és itt találkoztak aszkétákkal, erdei és városi jógikkal, illetve olyan karizmatikus, valódi mesterekkel is, mint Krisnamacsárja, illetve tanítványaival, mint Pattabhi Jois vagy BKS Iyengar. Krisnamacsárja a jógának egy dinamikus változatát oktatta, nála jelenik meg a vinyásza, mint a légzés ütemére végzett átvezetés két ászana közt. Az astanga vinyásza jóga rendszert Pattabhi Jois dolgozta ki, de sokan kételkednek egyes gyakorlatok ősi eredetében. Talán valóban hatással lehetett rá az akkoriban népszerű nyugati gimnasztika, az angol katonák gyakorlatozása, vagy Iyengernál a modern anatómiai és gyógytorna iskolák. Miért is várnánk el az ajurvédikus és jógikus tanításokon felnőtt, de nyitott, tanulni vágyó fiatal jógiktól, hogy ne fejlesszék, próbálgassák saját magukon az ellesett gyakorlatokat? Olyan hihetetlen testtudattal rendelkeztek, hogy bármilyen pozíciót képesek voltak tökélyre fejleszteni, alkalmazni és beépíteni a jóga ászanák közé. Hogy ezt fejlődésnek tekintjük, vagy csupán ászanák variációinak, az ízlés dolga, de kétségtelen, hogy az astanga jóga sorozatai olyan hatékonysággal fejlesztik a fizikai testet, illetve harmonizálják a mentális folyamatokat, amivel nemigen tudnak versenyezni a nyugati mozgástrendek.
 
Alkalmazott jóga
 
A jelenleg általánosan gyakorolt jóga típus, amivel a világ minden táján a legtöbb jógaiskolában találkozunk, a hatha jógának ez a fizikai testre fókuszáló változata – az astanga vinyásza jóga, Iyengar jóga, vinyásza kráma. A komolyabb oktatók sokat foglalkoznak a légzéssel, relaxációval és meditációval, valamint tanítanak filozófiát és ajurvédikus ismereteket is, azonban a kezdő gyakorlók érdeklődése nagyrészt a fizikai test gyógyítására, a stresszes életmód kompenzálására irányul. Ennek köszönhetően egyre elterjedtebbek az úgynevezett alkalmazott jóga irányzatok, ahol a jógának csupán egy szűkebb részét, valamilyen konkrét cél elérése érdekében gyakorolják – ilyen a női-, gyerek- és szeniorjóga, vagy nálunk a Gerincjóga©, ami a Mandala Jógastúdiók legsikeresebb óratípusa.
 
Fitnesz-wellness jóga
 
Az egész világon egyre népszerűbb a hatha jóga irányzatok fitnesz vonala – a Vinyásza jóga, Flow jóga, Dinamikus jóga, Power jóga, Bikram jóga. És naponta jelennek meg újabb és még extrémebb divatőrületek, amik már csak nyomokban tartalmaznak jógagyakorlatokat: akro jóga, Sup jóga, Antigravity jóga, sőt, Doga (kutyás jóga) és társaik. Az ilyen foglalkozásokon nem sok szó esik a jóga filozófiájáról, inkább a sikeres wellness iparhoz tartoznak. Céljuk a minőségi, csoportos szórakozás, kikapcsolódás, némi egészség-fejlesztéssel, esetleg az önismeret fejlődésével.
 
A JÓGA JÖVŐJE
 
És merre tartunk? A kereslet-kínálat törvénye szerint további jógairányzatok megjelenésére nagy biztonsággal számíthatunk. Mély és hiteles megértésen alapuló rendszert nem könnyű összerakni, ezért várhatóan az izgalmasnak hangzó, hatásvadász jógastílusok lesznek többségben. Természetesen mindig lesz igény a szakmailag komoly oktatókra, de a fizetővendégek számát tekintve továbbra is a könnyen marketingelhető, populásris stílusok lesznek előnyben. Ugyanakkor éppen ezek a kifejezetten kezdőknek szóló, felszínesebb foglalkozások termelik ki a haladó gyakorlókat, akiknek legtöbbször megnő az igényük a szakmaiságra, és igényesebb, hatékonyabb rendszereket keresnek. Az az örvendetes jelenség, hogy a jóga ilyen nagyszámú emberhez eljut, azzal jár együtt, hogy a legtöbben csak kezdő szintig jutnak el, de a haladók, a mélyebb megértéssel rendelkező gyakorlók száma is tovább növekszik, ha esetleg nem is ezzel arányosan.
 
Okos jóga
 
Személy szerint nem hiszek abban, hogy az okoseszközök hatékonyak lehetnek a jóga oktatásában, de talán csak a fantáziám nem elég színes. A Virtual Reality szemüvegek, az érzékelőkkel ellátott okosmatracok és okosruhák egyelőre csak a szórakoztató kategóriába tartoznak, de az online konzultációk, a kivetítőn tömegeknek tartott előadások már ma is egyre elterjedtebbek. Könyvből, videóról megtanulni jógázni eddig nemigen lehetett magas szinten, de talán hamarosan ez egy mesterséges intelligencia által érzékelőkkel ellátott, interaktív oktatási móddá fejlődik. A személyes kapcsolatot a tanítóval, az oktató több évtizedes tapasztalatát, mindenesetre nem lesz könnyű kiváltani.
 
Fanatizmus és misztifikáció
 
A jóga körül rendszeresen felbukkannak visszatetsző jelenségek is: hisztérikusan túlrajongott önjelölt guruk, szekta szerűen önmagukba zárkózó közösségek, mesebeli hatásokat ígérő csodatevők, vallási és életmód fanatikusok, és folytathatnánk a sort… ez a jelenség várhatóan tovább erősödik, hiszen a misztifikációra minden korban és társadalomban megvolt az igény. Ez nem a jógára jellemző, hanem az emberi természetre. Azért sok értelmes, őszinte jógi is van, az igényesebb gyakorlók mindig megtalálják a tiszteletükre érdemes tanítókat.
 
Szabályozás
 
A közeljövőben számíthatunk a jóga valamilyen szintű szabályozására is, hiszen a fokozott kereslet megteremti a vállalkozó kedvű, ám kevésbé felkészült jógaoktatókat. A jógának számtalan formája létezik, és ezek nehezen összemérhetőek, de a mozgással járó irányzatok számára előírható bizonyos minimum elvárás például az oktatóképzések hosszával kapcsolatban, illetve hogy ezek hány óra anatómiát, oktatásmódszertant, kontakt órát tartalmazzanak. A nemzetközileg elfogadott standard jelenleg az amerikai székhelyű Yoga Alliance által összeállított rendszer, amely 200 órában határozza meg egy jóga oktatóképzés minimum hosszát, bár számos 500, 1000 vagy még hosszabb képzési rendszer is létezik. A cél nem a különböző képzési rendszerek összehasonlítása, hanem az alapkészségek elsajátításához szükséges idő meghatározása, hogy megelőzze a felkészületlen, önmagára és tanítványaira veszélyes, felelőtlen jógaoktatók elszaporodását. Azt gondolom, ez helyes irány és mindenki érdekét szolgálja.
 
A jóga lassan az emberiség egyetemes tudásának részévé válik, fontos eleme lesz az emberi jóllét elérésének. Bizonyára a fizikai és mentális egészség lesz az elsődleges érték, ami köré a modern jógaiskolák szerveződnek, de egyre többen jutnak majd a jógán keresztül olyan mély megértés, felismerés, tudás birtokába is, ami a jóga eredeti, legfőbb értéke volt.
 
Meggyőződésem, hogy a jóga a jövőben is az egyik legjobb dolog lesz, amit tehetünk önmagunkért és másokért.
 
Szerző: Németh Gergő
Fotó forrása

Németh Gergő

Meggyőződésem, hogy a jóga az egyik legjobb dolog, amit tehetünk magunkért és másokért!

No Comments

Post a Comment