Top

Az elme merev, nem a test

elmemerev_plakat3

Az elme merev, nem a test

A jógik hajlékonysága és egyéb hihetetlennek tűnő fizikai és mentális képességei nem elsősorban annak köszönhetőek, hogy a jóga mozgásanyaga rengeteg nyújtást és erősítést tartalmaz. A legtöbb jóginál nem is fizikai adottság, esetleg táncos, akrobata vagy gimnasztikai múlt eredménye.
 
Az éveken keresztül folytatott, napi rendszerességű könnyed, biztonságos jógagyakorlás felszabadítja a testet, de nem csupán a nyújtások által, hanem legalább annyira az elme korlátainak oldásán keresztül. Hiszen a test és az elme nem különálló dolgok. A jóga egyes tanításai szerint, amelyeket az 5 kósaként, azaz burokként is szoktak emlegetni, az ember egyszerre:
 
1 – test
2 – légzés (prána, energetikai folyamatok)
3 – elme (pszichikum)
4 – intellektus (vidzsnyá, bölcsesség)
5 – tudat (ÉN)
 
A jóga minden szinten fejleszti a gyakorlót, még ha ennek esetleg az nincs is mindig tudatában. A jó oktató már a legelső, egyszerű gyakorlásokban is tudatosan használja a jóga összes eszközét, mindig a gyakorlók megértésének és érettségének megfelelően.
 
1 – Test
 
A kezdő ászanák oldják a fasciális feszültségeket, de közben átmasszírozzák a belső szerveket, élénkítik a keringést, és segítik a helyes tartás kialakulását. A fizikai egészség elérése olyan feltétel, amire a magasabb rendű gyakorlás épülhet.
 
2 – Légzés
 
Mivel mindent a légzéssel szinkronban végzünk, így szisztematikusan fejlesztjük a légzőizmokat, és kialakul a helyes légzés. A tudatos légzés éppúgy alapja minden mozgásnak, mint a mentális gyakorlásnak.
 
3 – Elme
 
A figyelmünket különböző helyekre irányítjuk: a mozgásra, a testben zajló folyamatokra, a légzésre, vagy akár hosszabb ideig rögzítjük egy ponton a testen kívül. Ez az elme képességeit fejleszti – a koncentrációt, a stressz kezelését, a relaxációra való képességet.
 
4 – Intellektus
 
A rendszeres gyakorlás olyan magasabb rendű tulajdonságokat is fejleszt, mint a türelem (önmagunk és társaink felé), az önfegyelem (a rendszeresség által), az ahimszá (nem-ártás, vagyis hogy mind magunknak, mind másoknak igyekszünk minél kevesebb szenvedést okozni), vagy szvadhjája (önképzés, önmagunk tudatos fejlesztése). Ezek a tulajdonságok személyiségünket alapjaiban változtatják meg, így életünk minden területén tapasztalhatjuk a hatásukat.
 
5 – Tudat
 
Az emberi létezés legbelső magja, gyökere az én-tudat. Nem a személyiség egoisztikus énközpontúsága, hanem éppen a kötöttségektől, koncepcióktól szabad tudatosság, ami magában foglalja minden megnyilvánulásunkat, érzésünket és gondolatunkat, anélkül, hogy elkülönülne bármelyiktől is. Ez a tudatosság az az alap, amin minden más megjelenik, az a tér, amiben az elme minden mozgása zajlik. A gyakorlással egyre tudatosabbá válunk erre a legbelső lényegre, egyre értékesebbé válik, és így életünk eseményeit képesek leszünk egyre távolabbról szemlélni, egyre kevésbé bevonódni, kötődni – erőfeszítés nélkül, magától értetődően, örömteli természetességgel.
 
 
A jóga gyakorlásának legfőbb célja annak felismerése, hogy tudatosságunk nem különbözik a végső lényegtől, az abszolút tudatosságtól, amiben a világ (velünk együtt) megnyilvánul. A jó tanító úgy tanítja a jóga egyes eszközeit és különböző megközelítéseit, hogy közben mindvégig ebbe az irányba terelgeti az elhivatott gyakorlókat. Sokan megelégednek az egészség elérésével, akrobatikus gyakorlatok elsajátításával, a tökéletes önuralom kifejlesztésével vagy egyéb eredményekkel, és a legtöbb oktató oda vezeti a tanítványait, ahová saját megértése, érdeklődése eljuttatta.
 
A tapasztalt jógi azonban mindig képes megmutatni a lehetőséget a továbblépésre, anélkül, hogy szigorúan megszabná, kinek mit kell gondolnia, tennie, gyakorolnia. Nem követel semmit, hiszen tudja, hogy a végső cél nem más, mint felismerni, hogy belső lényegünk maga a legvégső valóság. Ahogy mindig is az volt és az lesz, és ezen semmilyen gyakorlás nem változtathat.
 

Németh Gergő

Meggyőződésem, hogy a jóga az egyik legjobb dolog, amit tehetünk magunkért és másokért!

No Comments

Post a Comment