Top

Fáj itt, fáj ott

faj2

Fáj itt, fáj ott

Veled is előfordul, hogy fáj itt, fáj ott, és sejted, hogy ezekkel a gondokkal hiába mennél orvoshoz, nem fogja tudni megoldani azokat? Már az elképzelés, hogy elmondod ezt a problémád, komolytalannak tűnik – hiszen te is tudod, hogy a fájás gyökere gyógyszerrel nem orvosolható, maximum a fájdalom szüntethető meg átmenetileg.
 
Nekem is volt egy időben hátfájásom, és konkrétan éreztem, hogy annyi a teher, hogy nem akarom elbírni. Egy csigolyám el is mozdult, de kezeléssel vissza tudtuk húzni a helyére. Volt idő, amikor reflux gyötört, vagy a vállam feszült, sőt még epeköveim is lettek.
 
Egyikkel sem mentem orvoshoz, ugyanis kicsit mélyebbre nézve mindenki rájöhet, hogy a baját mi okozza. Lehet ez egy élethelyzet, mindennapi stressz, és a nem-éberség, nem-tudatosság is. Lehet összefüggés egy izomfeszülés és egy feladat elvégzése között: például túlzott koncentrálás közben nem vesszük észre, hogy egyszerűen rosszul tartjuk magunkat, vagy túlságosan megfeszítjük valamelyik testrészünket, de az is, hogy valamiért tiltakozunk ellene belül. Tehát lehet szimplán testi, fizikai oka a fájdalomnak, azonban az is előfordulhat, hogy mélyebben állunk ellen valamiért a feladatnak, a szituációnak, amibe vittük magunkat, csak az eszünkkel győzködjük magunkat arról, hogy ez nekünk jó.
 
Ami engem illet, a helyzetből kilépve elmúltak a tüneteim, a fájdalmaim, mivel nem kellett olyasmit benyelnem – verbális agresszióra gondolok -, amit nem akartam, illetve a tehetetlen haragom és keserűségem is megszűnt. A kövek felszívódtak, reflux nincs.
 
Ha tudatosabb vagy a mindennapokban, akkor módosíthatsz mindig egy kicsit, hogy jobb legyen, hogy valami változzon, ami csökkenti, sőt, meg is szünteti a fájdalmaidat, hiszen ez az érzés egy jelzőeszköz. Tulajdonképpen hasznos. Rávilágít arra, hogy valami nem jó. Tudatosan lazíthatod a tested egy-egy szituban, akár a szitut is megváltoztathatod, vagy magadat, a saját hozzáállásodat.
 
Természetesen nem biztos, hogy minden egyes fájdalmat minden egyes ember képes így megszüntetni, illetve de, az viszont az előfordulhat, hogy nem tart ott tudatosságban, hogy esetleg felismerje a jeleket és az okokat. Hogy ne szimplán spiri-szagú legyen a dolog, a közelmúltban végzett TUDOMÁNYOS kutatások is kimutatták, hogy az elme – más, nem farmakológiai gyógymódokkal együtt – hatékonyan tudja oldani a fájdalmat, legyen az krónikus vagy akár visszatérő.
 
Dr. Campbell, a Johns Hopkins Orvosi Intézmények emeritus professzora, idegsebész meglátása szerint a fájdalom nem katasztrófa. Az akut fájdalom a természet jelzése, hogy valami nem oké, valami az életünkben, a testünkben komolyabb odafigyelést kíván. A krónikus fájdalom persze rettenetes tud lenni, de félni továbbra sem kellene tőle. Foglalkozni érdemes vele. A professzor azt is megfigyelte, hogy ha a fájdalom nem igazán erős, akkor az emberek nagyrésze megtanul együtt élni vele. Ahelyett, hogy kezdene vele valamit az illető, egy ördögi körbe kerül, melyben a fájdalom miatt nem mozog semmit, inaktívvá válik, az izmai gyengülnek, és ezzel tovább ront a helyzeten.
 
Fentiek mellett az erős fájdalomcsillapítók szó szerint drogként működnek: a dózist egyre növelni kell ahhoz, hogy a fájdalom enyhüljön. Ezek fényében sok szakember nem sebészeti beavatkozásokkal kezeli ezeket a tüneteket, és sikerekről számolnak be krónikus fájdalom enyhítése terén.
 
Az American College of Physicians nemrégiben egy gyógyszermentes kezelési irányelv-gyűjteményt adott ki a krónikus vagy visszatérő hátfájás esetére. A kutatások szerint a legtöbb hátfájós beteg állapota javul a kezelésektől függetlenül, ezért a sok gyógyszer helyett az intézmény alternatív kezeléseket javasol. Például masszázst, akupunktúrát, csontkovács általi kezelést, testmozgást: jógát, tajcsit. De a lelki hátteret sem hagyják ki a felsorolásból, tanácsaik között van még progresszív relaxáció, kognitív viselkedésterápia és tudatosságon alapuló stresszcsökkentés.
 
A kognitív viselkedésterápia lényegében azt tanítja az embereknek, hogy miképp gondolkozzanak a problémákról, vagyis hogyan lássák a világot, az életüket az eddigitől eltérő módon. “Már van bizonyítékunk arra, hogy a kognitív viselkedésterápia csökkenti a fájdalmat” – mondta Dr. Daniel Cherkin (Group Health Research Institute).
 
És persze minden esetben figyelik a kutatók azt is, hogy mi mennyibe is fog kerülni a társadalomnak. Ennek a kutatásnak a költségelemzése például kimutatta, hogy a mindfullness, a meditáció segít a betegeknek kapcsolatba kerülni saját magukkal, a testükkel és az életükkel, melynek során megszűnnek a panaszaik, ezáltal sokkal költséghatékonyabb is, mint a szükségtelen gyógyszerezés.
 
A mindfullness lényegében a buddhista meditáció egyszerűsített formája – nyolc héten át kétórás tanfolyamon gyakorolják szelíd jógával kombinálva a páciensek. Megtanulnak kikapcsolódni, a fájdalomra nem reagálnak, legalábbis nem a megszokott módon, és nem engedik, hogy a fájdalom képezze életük központi témáját. A vizsgálatot végző szakemberek két év elteltével arról számoltak be, hogy a viselkedésterápiával, illetve a mindfullness szellemében kezelt betegek állapotát jelentősebb javulás jellemezte, mint azokét, akik hagyományos terápiában vettek részt.
 
A falvakban vagy kisvárosban élő embertársaink nehezebben jutnak hozzá ezekhez az információkhoz és lehetőségekhez, de OEP által fizetett fizikoterápia is megoldás lehet számukra, ha az követi némileg a fenti felfogást. Az ilyen kezelés is gyorsíthatja a javulást, illetve megtanítja a fájdalomtól szenvedő pácienseknek, hogy mennyire fontos mozgásban lenni és kerülni az inaktív életmódot.
 
 
Forrás: New York Times
Szerző: Szálka Sarolta

admin
No Comments

Post a Comment