Top

Másodállásban jógi – Nimila Ági

nimila_masodokt

Másodállásban jógi – Nimila Ági

Amikor elkezdtem jógázni, eszembe se jutott, hogy egy nap majd tanítani is fogok. Pont elég volt a gyakorlás. Aztán Gyöngyvér rábeszélt (mondjuk nem volt nehéz), hogy kezdjem el a kezdő gerincjóga oktatóképzést. Nem valamiféle belső “hívás” motivált, hanem inkább a kíváncsiság. Ma már tudom, hogy Gyöngyvér valamire ráérzett.
 
A tanítás egészen másfajta tevékenység, mint amivel korábban foglalkoztam, így nekem új élményt is jelentett. Összeszedtem, mit tanulok abból, hogy tanítok:
 
Az értő figyelem
Másfajta figyelem kell a gyakorláshoz és más a tanításhoz. Még amikor flow órát tartok is, amit végigmozgok, az alapvetően nem az én gyakorlásom, hanem a tiétek. Tehát én egy kicsit “kívül” vagyok: figyelem, kinek hogy megy az óra, és egy-két gondolattal mindig előrébb járok, a következő ászanáknál. Ez egy értő figyelem, amikor megpróbálok ráhangolódni arra, ami belőletek azon az órán éppen jön.
 
A test nem hazudik
A jógatanítás az egyik legintimebb dolog. A test nem hazudik, megmutatja az elakadásokat, a félelmeket, a tehetetlenséget. Ezt a jógaoktató megtanulja érzékelni, de soha nem él vissza vele. Azért van ott, hogy segítsen oldani a feszültséget, megugrani a gátakat, leküzdeni a félelmeket.
 
Tanulás és tanítás – ugyanaz az út
Tanulás nélkül nincs tanítás. Sőt, az egész rendszer lényege az, hogy a tanár mit sem ér tanítvány nélkül. Folyamatos kölcsönhatásban adjuk egymásnak a tudást, és senki nem kerülhet a másik fölé. Nem vagyok több vagy jobb, “csak” tanár vagyok.
 
Folytonos inspiráció
Számomra azok a pillanatok különösen kedvesek, amikor valaki elmondja, milyen jól megértette egy-egy ászana lényegét azon keresztül, amit az órán mutattam. Néha a legegyszerűbb instrukciók visznek előre, néha a legalapvetőbb mozdulatok inspirálnak. És ez is egy folyamatos élmény, amit nagyon jó érzés megtapasztalni is és átadni is.
 
Minden óra más
Hangulatok, érzések, személyes történetek, napi lenyomatok – és még hosszasan sorolhatnám azokat az összetevőket, amelyektől minden óra más. Bennem is és benned is – és én szeretem, hogy ettől lesz változatos és érdekes minde egyes gyakorlás.
 
Plusz egy mosoly
A legeslegjobb érzés oktatóként, amikor azt mondják óra végén, hogy jólesett a gyakorlás. Amikor széles mosollyal köszönnek el, amikor látom, hogy eltűnt a gondterheltség az arcokról és valamiféle megkönnyebbült, örömteli állapot érződik mindenkin (meg persze a jóleső fáradtság). Ilyenkor azt mondod: köszönöm, amire én is azt mondom: köszönöm. Ilyen egyszerű ez.
 
 
Szerző: Nimila Ági
Fotó: Nyul Zsuzsa

admin
No Comments

Post a Comment